A gyermekvédelem és működése

Az iskola általános gyermekvédelmi feladatot lát el a napközi-otthon és tanulószoba működtetésével, az iskolaorvosi (iskola védőnői) ellátással, a gyermekek étkeztetésével, a tanórák előtt és után biztosított felügyelettel. Speciális gyermekvédelmi feladatai során megóvja a tanulókat a különböző veszélyektől, földeríti és nyilvántartja a veszélyeztetett gyerekeket, közreműködik a fejlődésüket gátló hatások megszüntetésében, elősegíti kiemelkedésüket a károsító környezetből. Kapcsolatot tart a hivatásos gyermekvédelmi szervekkel és intézményekkel (önkormányzati irodái, nevelési tanácsadó, jegyző, Gyermekjóléti Szolgálat, ifjúságvédelmi szervek.)
A feladatok megvalósításában első helyen az osztályfőnök és a napközis pedagógus áll. Ők irányítják a vezetésükre bízott osztályban, napközis csoportban a pedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét. Jelzik a bekövetkezett veszélyeztetettséget, javasolják a gyermek nyilvántartásba vételét. Segítik a szülőket a nevelési problémák megoldásában és közreműködnek a veszélyeztető körülmények felszámolásában. Számon tartják az igazolatlan mulasztást, segítenek a szabadidő helyes eltöltésében, a pályaválasztásban. Különös gonddal foglalkoznak a nehezen nevelhető, magatartási problémákkal küzdő tanítványaikkal. Az iskola a tanulókat és a szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a gyermek-és ifjúság védelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

AZ ISKOLAI GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉG SZEREPLŐI, FELADATAIK

Intézményvezető

rátermett, megfelelő személyt bíz meg a gyermekvédelmi feladatok ellátásával
megfelelő gyermek- és ifjúságvédelmi szemléletet alakít ki az intézményben
folyamatosan ellenőrzi, értékeli a gyermekvédelmi munkát

Pedagógus, osztályfőnök:

  • a gyermek személyiségének sokoldalú megismerése
  • figyelemmel kíséri a tanulmányi eredmény változásait
  • kiszűri a tanulási- magatartási zavarral küzdő tanulókat
  • megismeri a gyermek családi hátterét, kapcsolatot tart a szülőkkel
  • családlátogatást végez
  • rendszeresen konzultál a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel
  • szükség esetén kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgáltatóval

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős:

  • figyelemmel kíséri és kiszűri a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókat
  • intézményen belül koordinálja a gyermekvédelmi munkát
  • intézményen kívül együttműködik a társszakmák képviselőivel
  • segíti a pedagógust a gyermekvédelmi feladatok ellátásában
  • a pedagógusok szemléletformálása, a hátrányos helyzetű gyermek iránti tolerancia, elfogadás
  • a pedagógusok részére tájékoztatást tart a gyermekvédelemmel kapcsolatos témában
  • meghirdeti a fogadóóráját és fogadóórát tart
  • tájékoztatja a szülőket, tanulókat, hogy milyen problémákkal fordulhatnak hozzá
  • kapcsolatot tart az iskola és a család között
  • családlátogatást végez
  • tanácsadást, információt nyújt gyermeknek, szülőnek
  • közvetít és közvetlen segítséget nyújt a tanulónak/szülőnek a külső intézmények eléréséhez
  • pedagógiai eszközzel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező esetén kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolatfelvételt
  • megfelelő időben jelzéssel él, kitölti a jelző lapot
  • a pedagógiai jellemzés elkészítésében közreműködik
  • a beavatkozások megvalósításában közreműködik
  • veszélyeztetettség esetén kötelezően együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal
  • szükség esetén hatósági beavatkozást kezdeményez
  • sport- és szabadidős tevékenységet szervez
  • egészséges életmódot támogató, bűnmegelőzést, szenvedélybetegségeket megelőző programok kidolgozásában, végrehajtásában segítséget nyújt

A jelzés tartalmi elemei

  • veszélyeztetett gyermek neve, személyes adatai, címe
  • szülő, törvényes képviselő neve, adatai, elérhetősége
  • az észlelt probléma rövid, tömör, tényszerű leírása (nem kell a problémát definiálni és minősíteni)
  • a jelzést tevő eddig tett intézkedései
  • a jelzést tevő neve, beosztása, elérhetősége
  • miben kér a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat/ Központ segítségét

A jelzés megtételének a módja

  • írásban: jelzőlapon, feljegyzésben, elektronikusan levélben
  • telefonon
  • személyesen

Az észlelő-és jelzőrendszer tagjaival való együttműködés

  • Miért szükséges az együttműködés?
  • egy probléma érdekében jön létre
  • azonos fogalomhasználat kialakítása
  • információszerzés, információ átadása történik
  • közös cél megfogalmazása
  • feladatmegosztást jelent
  • egymás tudásának kiegészítése

Esetmegbeszélés: problémafeltáró, problémadefiniáló, megbeszélő és segítő folyamat feladatellátását egyeztető munkaforma, érintett szakemberek, több alkalommal megszervezhető

Esetkonferencia: más-más célból létrejövő megbeszélési forma, érintett szakemberek, szülő, kortól függően a gyermek részvételével

Esetkonzultáció: az esetfelelős és a bevont szakember közötti információcsere, tájékoztatás

Szakmaközi megbeszélés: szakmai megbeszélés az észlelés-és jelzőrendszer tagjainak részvételével, előre meghatározott téma, települést/ térséget érintő probléma, 6 alkalom/év

Éves szakmai tanácskozás: jelzőrendszeri hálózat minden tagja által elkészített írásbeli beszámolón alapuló éves helyzetfeltárás, intézkedési tervet a gyejó készít

A köznevelési intézmény és a pedagógus a gyermekvédelemben

  • a közoktatási intézményekben folyó gyermek- és ifjúságvédelemben közreműködő különböző szereplők a pedagógiai eszközökkel való megelőzés, valamint a gyermek-és ifjúságvédelmi rendszerhez tartozó intézményekkel való együttműködése során a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében végzik tevékenységüket
  • jogszabályi háttér: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt)