Az iskola általános gyermekvédelmi feladatot lát el a napközi-otthon és tanulószoba működtetésével, az iskolaorvosi (iskola védőnői) ellátással, a gyermekek étkeztetésével, a tanórák előtt és után biztosított felügyelettel. Speciális gyermekvédelmi feladatai során megóvja a tanulókat a különböző veszélyektől, földeríti és nyilvántartja a veszélyeztetett gyerekeket, közreműködik a fejlődésüket gátló hatások megszüntetésében, elősegíti kiemelkedésüket a károsító környezetből. Kapcsolatot tart a hivatásos gyermekvédelmi szervekkel és intézményekkel (önkormányzati irodái, nevelési tanácsadó, jegyző, Gyermekjóléti Szolgálat, ifjúságvédelmi szervek.)
A feladatok megvalósításában első helyen az osztályfőnök és a napközis pedagógus áll. Ők irányítják a vezetésükre bízott osztályban, napközis csoportban a pedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét. Jelzik a bekövetkezett veszélyeztetettséget, javasolják a gyermek nyilvántartásba vételét. Segítik a szülőket a nevelési problémák megoldásában és közreműködnek a veszélyeztető körülmények felszámolásában. Számon tartják az igazolatlan mulasztást, segítenek a szabadidő helyes eltöltésében, a pályaválasztásban. Különös gonddal foglalkoznak a nehezen nevelhető, magatartási problémákkal küzdő tanítványaikkal. Az iskola a tanulókat és a szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a gyermek-és ifjúság védelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.
AZ ISKOLAI GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉG SZEREPLŐI, FELADATAIK
Intézményvezető
rátermett, megfelelő személyt bíz meg a gyermekvédelmi feladatok ellátásával
megfelelő gyermek- és ifjúságvédelmi szemléletet alakít ki az intézményben
folyamatosan ellenőrzi, értékeli a gyermekvédelmi munkát
Pedagógus, osztályfőnök:
- a gyermek személyiségének sokoldalú megismerése
- figyelemmel kíséri a tanulmányi eredmény változásait
- kiszűri a tanulási- magatartási zavarral küzdő tanulókat
- megismeri a gyermek családi hátterét, kapcsolatot tart a szülőkkel
- családlátogatást végez
- rendszeresen konzultál a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel
- szükség esetén kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgáltatóval
Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős:
- figyelemmel kíséri és kiszűri a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókat
- intézményen belül koordinálja a gyermekvédelmi munkát
- intézményen kívül együttműködik a társszakmák képviselőivel
- segíti a pedagógust a gyermekvédelmi feladatok ellátásában
- a pedagógusok szemléletformálása, a hátrányos helyzetű gyermek iránti tolerancia, elfogadás
- a pedagógusok részére tájékoztatást tart a gyermekvédelemmel kapcsolatos témában
- meghirdeti a fogadóóráját és fogadóórát tart
- tájékoztatja a szülőket, tanulókat, hogy milyen problémákkal fordulhatnak hozzá
- kapcsolatot tart az iskola és a család között
- családlátogatást végez
- tanácsadást, információt nyújt gyermeknek, szülőnek
- közvetít és közvetlen segítséget nyújt a tanulónak/szülőnek a külső intézmények eléréséhez
- pedagógiai eszközzel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező esetén kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolatfelvételt
- megfelelő időben jelzéssel él, kitölti a jelző lapot
- a pedagógiai jellemzés elkészítésében közreműködik
- a beavatkozások megvalósításában közreműködik
- veszélyeztetettség esetén kötelezően együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal
- szükség esetén hatósági beavatkozást kezdeményez
- sport- és szabadidős tevékenységet szervez
- egészséges életmódot támogató, bűnmegelőzést, szenvedélybetegségeket megelőző programok kidolgozásában, végrehajtásában segítséget nyújt
A jelzés tartalmi elemei
- veszélyeztetett gyermek neve, személyes adatai, címe
- szülő, törvényes képviselő neve, adatai, elérhetősége
- az észlelt probléma rövid, tömör, tényszerű leírása (nem kell a problémát definiálni és minősíteni)
- a jelzést tevő eddig tett intézkedései
- a jelzést tevő neve, beosztása, elérhetősége
- miben kér a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat/ Központ segítségét
A jelzés megtételének a módja
- írásban: jelzőlapon, feljegyzésben, elektronikusan levélben
- telefonon
- személyesen
Az észlelő-és jelzőrendszer tagjaival való együttműködés
- Miért szükséges az együttműködés?
- egy probléma érdekében jön létre
- azonos fogalomhasználat kialakítása
- információszerzés, információ átadása történik
- közös cél megfogalmazása
- feladatmegosztást jelent
- egymás tudásának kiegészítése
Esetmegbeszélés: problémafeltáró, problémadefiniáló, megbeszélő és segítő folyamat feladatellátását egyeztető munkaforma, érintett szakemberek, több alkalommal megszervezhető
Esetkonferencia: más-más célból létrejövő megbeszélési forma, érintett szakemberek, szülő, kortól függően a gyermek részvételével
Esetkonzultáció: az esetfelelős és a bevont szakember közötti információcsere, tájékoztatás
Szakmaközi megbeszélés: szakmai megbeszélés az észlelés-és jelzőrendszer tagjainak részvételével, előre meghatározott téma, települést/ térséget érintő probléma, 6 alkalom/év
Éves szakmai tanácskozás: jelzőrendszeri hálózat minden tagja által elkészített írásbeli beszámolón alapuló éves helyzetfeltárás, intézkedési tervet a gyejó készít
A köznevelési intézmény és a pedagógus a gyermekvédelemben
- a közoktatási intézményekben folyó gyermek- és ifjúságvédelemben közreműködő különböző szereplők a pedagógiai eszközökkel való megelőzés, valamint a gyermek-és ifjúságvédelmi rendszerhez tartozó intézményekkel való együttműködése során a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében végzik tevékenységüket
- jogszabályi háttér: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt)
