Határtalanul 2024
A Határtalanul Program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése. A program a nemzetpolitikai célt fordítja le konkrét tapasztalatokra, azaz a Határtalanul a nemzeti összetartozás operatív programja.
A 2024-ben megvalósult program leírása:
A kirándulás általános célja volt: megismerni Hargitát. A székely-magyarok kultikus hegysége a Hargita, melynek déli részén helyezkedik el Barót. A város környékén lehetőség nyílt rá, hogy alföldi diákjaink megismerkedjenek a hegységhez kapcsolódó legendákkal és azok tudományos magyarázatával. A diákok bejárták Erdővidék településeit, megismerték Kovászna és Hargita megye nevezetességeit és a kapcsolódó főbb történelmi eseményeket. A támogatást a szállításra használtuk fel, a teljes túra buszköltségét elszámoljuk, hiszen mindenhova a bérelt busszal közlekedtünk kint Erdélyben is. A másik két nagyobb költségtételünk a szállás (6 nap, 6.1.1 pont) és az étkezés, amelyet a panzió biztosított nekünk. A szálláson két-három ágyas, illetve kérésre 5-ig felpótágyazható szobákat kaptunk. Az étkezések a reggeliből álltak amit helyben fogyasztottunk el, itt mindig kaptunk úti ennivalót a napra, és a vacsorából álltak, amely minden nap meleg kétfogásos étel volt, amit a panzió éttermében fogyasztottunk el. A programok belépőjegyeit is a támogatásból fedeztük és a közreműködő tanárok bérének egy részét is.
A programnak minden eleme fontos volt, pontosan az alábbi ütemezésben valósítottuk meg. A megvalósult program napokra bontva:
Az első napon 5:30-kor gyülekeztünk az iskola előtt, és 6 órakor indult a busz Barótra. Útközben megtekintettük a tordai sóbányát. Később megálltunk Farkaslakán, Tamási Áron sírhelyénél ahol koszorút helyeztünk el. Ezt követően indultunk a szálláshelyre, az esti órákban érkeztünk meg és elfoglaltuk a szállásunkat majd vacsoráztunk és lezártuk a napot.
A második nap első állomása Nyergestetőn volt, ahol koszorút helyeztünk el az újhartyáni kopjafánál. Utunk ezután (6.1.5)Kézdivásárhelyre vezetett, ahol Gábor Áronról hallottunk előadást, majd szabadprogram után indultunk tovább. A következő állomásunk a Haszmann Pál skanzen múzeumba vezetett ahol Erdély szinte minden zeg-zugából összegyűjtött régi tárgyakat tekinthettünk meg. Az utolsó állomásunk Sepsiszentgyörgy volt, ami a megyeszékhely, itt volt szabadprogram szintén majd indultunk haza a panzióba, ahol vacsoráztunk majd meglátogattuk Béla bácsit(6.1.7), aki híres bőrműves, akinek bőrből készült hegedűje van, amin játszani is lehet.
A harmadik napunk a Nemzeti öszetartozás napja volt, az első program a Baróti helytörténeti múzem és annak az ólomkatona múzeuma volt. A nap fő programja (6.1.2.a) a Nagyajtai Krizsa János Általános Iskola meglátogatása volt, itt a diákok bemutatták egymásnak a saját iskolájukat és a környékek jellegzetességeit, majd az Erődtemplomban közösen egy rövid istentiszteletet hallgattunk meg és Fekete Levente atya elmélkedését a nemzetről. A templomkertben a Nemzeti Összetartozás napja alkalmából elénekeltük közösen a . Később Kisbaconra mentünk ahol egy vizimalmot néztünk meg, és megismerhettük a szerkezetét. Az utolsó program a napra a Benedek Elek múzeum megtekintése volt, ahol Benedek Elek életéről és a műveiről is nagyon sokat megtudtunk. Ezután elmentünk vacsorázni, majd vissza a szállásra. Este még egy kis sétára is elmentünk Baróton, ahol gyönyörű hegyeket es a naplementét is láthattuk.
A negyedik napon az első utunk Brassó-Pojánába vezetett. Baróttól nagyjából egy másfél órás úttal közelíthető meg. Itt egy fél órás túrát csináltunk meg a hegyekben. A következő helyszín a Brassó volt ahol először a Fekete templomot néztük meg, majd két órát szabadidővel tölthettük el Brassó belvárosában, ahol volt lehetőségünk vásárolni, enni és sétálni. Innen visszamentünk újra a nagyajtai általános iskolába egy közös programra(6.1.2.b) az itteni iskolásokkal. Először bográcsoztunk és sütögettünk. Később pár közös focizás volt és közös beszélgetések és végül egy nagy buli, ahol a gyerekek sokat táncoltak. Késő este vissza indultunk a szállásra.
Az ötödik napon reggeli után a vargyasi unitárius templomot néztünk meg, ahol az atya elmesélte a templom történetét. Később lovas szekerekkel(6.1.7) elindultunk a Vargyas szoros felé, ahol egy körülbelül három órás kiránduláson vettünk részt. A túra során kettő barlangot is megnéztünk, és egy gyönyörű patak mellett ment végig az útvonal. Miután vége lett a kirándulásnak, a Sütő(6.1.8) családhoz mentünk, akik helybeli fafaragók és már az 1500-as évek óta ezzel foglalkoznak. Egy kisebb előadást ott is meghallgattunk, majd fából készült sulykot és botokat mutattak nekünk. Ezután visszamentünk Barótra vacsorázni, majd a szállásra.
A hatodik napunkat, a Mohos tőzeglápnál kezdtük. Ez egy vulkán kitörése által keletkezett tőzegláp. Érdekessége hogy több növény is maradt fenn a jégkorszakból illetve van egy fajta húsevő növény is. A tőzegláptól körülbelül egy fél órás sétára található a Szent Anna-tó, ide sétáltunk át. Itt megnéztük a kápolnát kívülről, majd bő két óra szabadidőt töltöttünk it, amelyben ki tudtuk próbálni a kürtőskalácsot is. A nap utolsó programja az Apor lányok feredője volt, ami egy természetes kénes vízkitörés a hegy oldalában. Itt lehetőségünk volt bele mártani a lábunkat a kénes vízbe ami meglepően hideg volt.
A hetedik napon korán reggel indultunk hazafelé, Magyarországra. Körülbelül három óra utazás után megérkeztünk Vajdahunyad várához, ahol egy idegenvezető bemutatta nekünk a várat és elmesélte a történetét. A program után visszaültünk a buszba és elindultunk haza. Körülbelül 7 órakor érkeztünk vissza az iskolához.
Galéria:
