2026. április 16-23-ig zajlott iskolánk németországi cserediák-programjának második része, az utazásról az alábbiakban Vidra Hanna 7.a osztályos diákunk beszámolóját olvashatják.
Beszámoló a német cserediákprogramról
Röviddel ezelőtt 14 diáktársammal együtt részt vehettem iskolánk cserediákprogramjának második részében, amelynek során egy hetet töltöttünk Németországban, Freiberg am Neckar városában. Októberben Magyarországon láttuk vendégül a testvérvárosunkból érkezett diákokat, most pedig eljött a várva várt nap és végre útra kelhettünk.
Csütörtökön kora reggel indultunk Újhartyánból és hosszú vonatos utazást követően érkeztünk Freiberg am Neckarba, ahol a cserediákom, Helen és a családja lufival és üdvözlőlappal vártak a pályaudvaron. El sem tudom mondani, mennyire örültünk Helennel a viszontlátásnak!
Pénteken reggel az Oscar-Paret-Schule igazgatója fogadott bennünket és körbevezetett az iskolában, amely olyan hatalmas, hogy az aulában a falon még egy térkép is található azok számára, akik nem tudják, merre is induljanak az épületben. Megtudtuk, hogy az iskolának 1600 diákja van és azt is, hogy hogyan működik a német iskolarendszer: az általános iskola negyedik osztálya után három különböző irányba indulhatnak a tanulmányaikat folytató diákok. Később egy angol nyelvi órán is részt vettem, ahol többek között kivetített képekről kellett beszélni, azután megnevezni, hogy mi melyik irányban található a képeken. Délután ellátogattunk Erdmannhausen községbe a Perecmúzeumba. Az ottani idegenvezető elmesélte nekünk, hogyan alakult ki a sváb perec mai formája, azután mindannyian megsüthettük a saját perecünket, amit később hazavihettünk.
Szombaton kirándulni mentünk a Fekete-erdőbe. Bad Wildbadban végigsétáltunk a lombkorona-tanösvényen, majd átmentünk egy 60 méter magasságban kifeszített függőhídon, ahonnan csodálatos kilátás nyílt a környező tájra. Végül felmentünk a kilátótoronyba is, innen egy hatalmas zárt alagútcsúszdán is le lehetett jutni. Sokan lecsúsztak közülünk az 55 méteres magasságból.
Vasárnap családi napot tartottunk, mindenki máshová kirándult. Mi a cserediákom családjával és a barátnőm, Dorci cserediák-családjával együtt a Rutesheimi Kalandparkba mentünk. Délelőtt nem volt igazán jó idő, de délutánra kisütött a nap és elkezdhettük kipróbálni a mászófalat és a többi sportos tevékenységet. Kellemesen elfáradtunk a nap végére, este pedig tettünk még egy sétát az egyik helyi parkban.
Hétfőn Freiberg am Neckar polgármestere üdvözölt minket a Városházán, elmesélte a város történetét és bemutatta, hogyan működik ma Freiberg. A város vezetése kedvesen fogadta csapatunkat, megválaszolták a kérdéseinket és pereccel vendégeltek meg bennünket. Ezután az iskolában a cserediákommal együtt részt vettem egy német nyelvi órán. A kedvenc részem az volt, amikor egy verset írtunk, amelynek az erdővel kapcsolatosnak kellett lennie. Délután ellátogattunk a Ludwigsburgi Kastélyba, ahol tárlatvezetésen vettünk részt. Ennek során megismerhettük a festményekről a kastély egykori lakóit, idegenvezetőnk elmesélte a kastély több száz éves történetét és beavatott bennünket a kastély titkaiba is.
Kedden a Tripsdrill Élményparkban töltöttük az egész napot, amelynek különlegessége, hogy tematikája sváb hagyományokra épül. Láttunk sváb lakodalmat, hallhattuk a sváb zenekart játszani és sokféle érdekes körhintát csodálhattunk meg a májusfa alakútól egészen a kisvonatig. Több tucat izgalmas játékszert próbálhattunk ki, többek között olyan hullámvasutakat, amelyek hátrafelé, háromszor átfordulva vagy elképesztő magasságban száguldoztak. Előszőr nagyon féltem, de később végül több játékot is kipróbáltam, ez egy fantasztikus nap volt!
Szerdán meglátogattuk a Porsche Múzeumot Stuttgartban. Rengeteg autót láttunk és egybe bele is ülhettünk egy fotó erejéig, valamint versenyezhettünk egymással egy szimulátoros videójáték segítségével. Ezután a német diákok bemutatták nekünk Stuttgart belvárosát, ezen belül például a városi parkot, az operaházat, több kastélyt, a katolikus és a református templomot. Délután szabadidőt kaptunk, a lányokkal rengeteget vásároltunk, kávéztunk és sétálgattunk a városban.
Este az egyik német cserediák, Paula szüleinek a vendégházánál tartottuk a búcsúestet. Játékkal indult a program, a német és a magyar diákok is kaptak egy-egy kérdést a németországi illetve a magyarországi héttel kapcsolatban, majd egymásnak kellett válaszolnunk ezekre. Két körben álltunk, majd a német cserediákjaink eggyel tovább léptek, így mindenki elmondhatta a válaszait a többieknek. A játék után közösen vacsoráztunk, a szülők rengeteg finomsággal készültek nekünk: volt német krumplisaláta, muffin és minipizza. Később sétáltunk a réten és sokat beszélgettünk együtt, majd elbúcsúztunk és hazatértünk becsomagolni a másnapi utazásra.
Csütörtökön reggel hazaindultunk. Elég kalandos volt az út, mert ötször kellett átszállnunk, de a fiúk mindig segítettek az óriás bőröndjeinket levenni a vonatról vagy a gyorsvasútról.
Ez a hét rengeteg élményt adott, sok mindent tanultam, sokat nevettem és új barátokat is szereztem. Köszönöm iskolámnak a lehetőséget, valamint kísérő tanárainknak, Balog-Majeczki Zita és Balogné Acsai Hajnalka tanárnőknek a gondoskodást a hét folyamán.
Vidra Hanna
7.a osztályos tanuló
A fotók ide kattintva megtekinthetőek
